Azért az vicces, hogy miközben lassan már a legelvetemültebb hajrámagyarországos és igenigenes, kovácspistis és normálismagyarországos csoportok is kezdenek rájönni, hogy barátaik politikai beállítottsága egyáltalán nem olyan fontos, Magyarország két egyszer-szebb-napokat-látott zenésze még mindig egymással van elfoglalva, politikai alapon.
Vagy egyszerűen csak az van, hogy a juj.hu egy 2002-es felvételt mutatott be Lovasiról (az volt az a választási év, amikor annyira felpörgették a píárosok a politikai marketinget, hogy emberek évtizedes kapcsolatokat szakítottak meg embertársaikkal pártszimpátia alapján), vagy egy Lovasi-imitátor amőbás használta ki, hogy meglátott egy rendezvényen három üres széket, és egy bekapcsolt mikrofont, egy zakós ásványvíz mellett.
Brit tudósok szerint viszont sokkal valószínűbb az, hogy a korosodással egyre inkább kommersszé vált Lovasi a kapuzárási pánik kellős közepén ráeszmélt, hogy ő tulajdonképpen szókimondó underground művész, és azért beszél olyan baromságokat, mint például az, hogy a MOL fideszes cég. Ezt a feltételezést támasztja alá 
az észosztás közben elfoglalt póz is.
Természetesen Ákost sem kell félteni, mert egyrészt az elmúlt években már ő sem nyújtott túl sok újat zenei téren (azt is mihez képest!), másrészt zeneipari pletykák szerint annyira megrészegítette a Terror Házás és a HírTV-s megrendelés, hogy azóta faji alapon választja ki zenésztársait.
Pedig nem voltak ezek tehetségtelenek a kilencvenes évek hajnalán. Bennük volt a lehetőség. Azt is megkockáztatom, hogy ha nem kurvultak volna el a hosszú évek során, még mindig bekerülhetnének egy-két megengedőbb zenebuzi ,,néha azért még meghallgatom titokban" - gyűjteményébe.
Az utolsó 100 komment: