Ma hajnalban beszakadt a négyes metró építés alatt álló alagútja a Tétényi útnál. Demszky a poszt írásakor éppen mosakszik: a kivitelező nem tehet semmiről, mert ott volt egy gázvezeték, amit nem jelzett a térkép. Akár így van, akár nem, az a budapesti vezető, aki nem érzi, hogy a 2007-2013-as közlekedésfejlesztési koncepció (egész pontosan annak hiánya) beomló metróalagútként fogja maga alá temetni, az nem csak, hogy szakmai hozzáértéssel, még a legalapvetőbb politikai ösztönnel sem rendelkezik.

Európa itt épül, mi? Egy lófaszt. Az a hely, ahol épülő megaberuházások dőlnek össze, nem Európa, hanem Kína. Persze azzal a különbséggel, hogy Pekinget mellesleg évek óta körgyűrűk sokasága öleli át, míg mi harminc éve szeretnénk felépíteni az M0-t.

Eu-s közlekedésfejlesztési projektekre pályázni egyébként nem egy bonyolult dolog. Háromféleképpen lehet igazán elbaszni: ki lehet hagyni megfelelő, aktuális hatástanulmány készítését, és magasról lehet tenni arra a két nézőpontra, amely az összes EU által támogatott projekten végigvonul: az esélyegyenlőségre és a környezettudatosságra (fenntartható fejlődés). A jelek szerint, ezen a három lényegi kérdésen kívül, az egész közlekedésfejlesztés koncepciótlansága mellett, azt is sikerül Brüsszel értésére adnia a „világváros” vezetésének, hogy úgy posztmodernkori panamaként tekintenek erre az egészre.

A zúnió tejeljen, mi meg majd lenyúljuk, oszt jónapot. Pedig, kedves Demszky „egykorharcosantikommunista” Gábor, ez baszottol nem így működik. Mert, történetesen, ha a döntéshozók azt látják, hogy az euróknak jobb helye van egy spanyol, görög, szlovák, cseh, vagy – és reméltem, hogy nem jön el olyan idő, amikor reális lehet egy ilyen összehasonlítás – egy román, vagy egy bolgár projektben, szó nélkül átcsoportosítanak.

Eközben pedig nem csak a hétköznapi embereknek kell több átszállással, lassabban, rosszabb minőségű utakon végigszenvedni a munkába jutást, nemcsak komoly versenyhátrány vár ránk Európában és már a régióban is, hanem az is, hogy 2010-ben úgy fogja Önt, kedves Gábor, seggberúgni egy Tarlós István nevű ipse, hogy öröm lesz nézni.

Kellene olvasni például Figyelőt. Elképzelhetőnek tartom, hogy jár a városházára. Feketén-fehéren le van írva benne, hogy miközben hazánkban elképesztően nagy hiány van képzett mérnökökben, annak köszönhetjük még azt a tényt, hogy nem kerültünk innováció tekintetében a festői Mongóliával egy súlycsoportba, hogy az a kevés mérnök legalább jól képzett. Ezeknek a fiatal közlekedésmániásoknak egy jelentős csoportja itt van, jelen van, és non-profit alapon ugat az Ön és a kedves munkatársainak alkalmatlanságáról. Az index nagyon helyesen teret ad nekik. Talán oda kéne figyelni rájuk, Demszky, két magyargárdázás között.