Hallom a rádióban, amint épp arról panaszkodik a ferihegyi illetékes, hogy a reptéri gyorsvasút is olyan karakánul el lett baszva, ahogy azt nem szégyellték. Ebben a formában ugyanis büszkeségünk, drágaságunk, amelyre olyan nagyon verjük a mellünket, hogy még az olimpiai pályázatunkba is bele akarjuk tenni, egy nagy rakás szar.

Annyit sikerült ugyanis öt milliárd forintból elérni, hogy a gyakorlatilag ürességtől kongó Ferihegy 1-es terminálja mellé felhúztunk egy fapados állomást. Az megállóban, amelyet a legnagyobb csinnadrattával adott át Kóka, nincs mosdó, pedig a Ferihegyre menő vonatok (amelyek az egyébként is Szolnok-Cegléd vonalon közlekedő rendes járatok) közül egyedül a minden görbe fánál megálló elővárosi személyvonatok közelítik meg egy átlagos Intercity közepes tisztaságát.

Az átadást nem előzte meg vágányfelújítás, esetleg egy párhuzamos vágánypár felhúzása, hogy a vonalon egyébként szokásosan jelentkező, átlagosan 30 perces késéseket, gyakori járatkimaradásokat minimálisra lehessen redukálni. Ilyen előzmények után már azon sem csodálkozunk, hogy a környéken lakóknak beígért zajvédő fal felépítéséhez sem fogtak hozzá, bár halovány miniszteri ígéret született azért arról, hogy talán ősszel elkezdik a munkálatokat. Addig meg füldugó, kedves vecsésiek.

A kettes terminál, amelyről szinte az összes járat indul, fényévekre van a mosdótlan ferihegyi megállótól. Úgyhogy a kedves utas vagy hív egy taxit, vagy átszáll az eddig is meglévő ferihegyi BKV buszjáratokra. 5,3 milliárd forintból összehoztunk tehát egy alapvető funkciókat nélkülöző megállót, amely már majdnem ott van helyileg, ahol a reptér. Megbízhatatlan, rendszeresen késő, lerobbant, koszos vagonokkal. A kialakult helyzet egyedül a taxisoknak kedvez. Ők ugyanis nem érzik, hogy a 300 forintos vonat bármiféle konkurenciát is jelentene a 4-5 ezer forintos transzferhez képest. Welcome to Budapest!