A hétvégén a két kormányzó párt elnöke, néhány balos „reformarccal” együtt összeült, és egy harmadik melléklettel egészítette ki a koalíciós megállapodást. A 27 oldalas dokumentum nagy része olyan, mint egy átlagos, húsz éves távlatú eu-s okirat, irányt mutat, célokat fogalmaz meg és nélkülözi a konkrétumokat. Két részlet robbant azonban már most bombaként: az egészségügyi több biztosítós rendszer mikéntje és az ingatlanadó. Érdemes megnézni azonban, kinek is szól a bazdmegágyú a sorok között.

Előbbi kapcsán a Szólás Szabadsága című műsorban értetlenkedett a biztosító szakma (videó itt), a műsorvezető, valamint Draskovics és Pokorni (egyedül a miniszter, Horváth Ágnes tudott érdemit mondani a bevezetni kívánt rendszerrel kapcsolatban). A biztosítók – az eddigi információk alapján – muszáj, hogy beérjék a hatékony pénzfelhasználás által termelt profittal, és át kell vállalniuk a szerződéskötések, az ügyintézés összes költségét. Cserébe előre leosztják a területüket, és még azt is meghatározzák, hogy milyen ügyfelekkel kössenek szerződést. Ez pedig minden, csak nem vonzó üzletileg vonzó alternatíva.

Utóbbi – az ingatlanadó – kapcsán meg a tegnap, az Este meghívott vendége, Borsi László, az Ingatlan Parlament elnöke fogalmazott meg (videó itt) olyan érdemi kérdéseket, amelyekre egyelőre nincs válasz. (Hogyan lehet az összes hazai ingatlant felbecsültetni januárig helyesen? Mi van a banki tulajdonú, jelzálog alatt álló ingatlanokkal? Önkormányzati tulajdon esetén az önkormányzat fizet-e adót magának? Ki fizeti ki az értékbecslési díjat? És így tovább.) 

Ma ugyancsak az ingatlanadó kapcsán ellenkezett az MSZP a Magyar Hírlap információi alapján. Az MH-informátor szocik szerint „a frakció azt is megakadályozza, hogy a most ismertetett formában alkossanak törvényt az ingatlanadóról”.

Teljesen egyértelmű, hogy ilyen előjelek után nem lesz jól előkészített ingatlanadó 2008. januárjától, ahogy azt a megállapodás tartalmazza. Ugyancsak kérdéses, hogy ha szeptemberben születik is törvény a több biztosítós modellről, lesz-e elég idő a biztosítók számára a felkészüléshez, és egyáltalán: megtérül-e számukra a befektetett tőke. A pénzelvonásnál pedig csak a rosszul előkészített, zavaros és hibásan kivitelezett pénzelvonás a népszerűtlenebb.

A koalíciós szerződés új melléklete tartalmaz erős politikai gumicsontokat, amelyeken egész nyáron át lehet rágódni (nemsokára ügy lesz az egyházi finanszírozás, a felsőoktatás és KKV-fejlesztés, ez borítékolható), a megállapodás azonban – ugyanúgy, mint a tavaszi SZDSZ-műbalhé – nem a kormánynak, hanem a Gyurcsány Ferenc és a kormány munkájával elégedetlen szocialistáknak szól. Egyértelművé teszi: ha nem álltok mellénk, jön az Orbánviktor, hozza a saját cégeit, és ti búcsút mondhattok a közpénzeknek, basszátok meg. A szocialisták azonban egyre inkább átlátják, hogy éppen a Gyurcsány nevéhez köthető, többségében átgondolatlan és rosszul kivitelezett reformok következtében van esélye Orbánnak mihamarabb átvenni a kormányzást. Orbán ugyanis beszélhetne éjt nappallá téve a plebejus politikáról, meg az új többségtől, ha a Gyurcsány-kormány intézkedései, céljai nem okoznának újra és újra szakmai értetlenkedést és felháborodást.