Vannak olyan technikák, amelyek ismerete nélkül rövid ideig még el lehet lenni Budapesten, de a tartós túlélés egyáltalán nem garantált nélkülük. Ilyen technika az aluljáró-pofa kialakítása és következetes viselete. Az aluljáró olyan, mint egy koszos, bűzös mocsár. Ha már egyszer le kell süllyedned az aljára, elengedhetetlen a komoly előkészület.

Sokféle meghatározás létezik a helyes aluljáró-arc jellemzésére. Egyesek szerint olyan, mint amilyen a döglött pontynak van, pucolás előtt. Mások szerint olyan, mint McMurphy (Jack Nicholson) a lobotómia után a Száll a kakukk fészkére című remekműben. Igazából mindkettő helyes meglátás. Valami advanced pókerarcot kell érteni a kifejezés alatt.

Úgy kell kinézned, mint akinek érzékszervei elvesztek, akire az előrehaladott Alzheimer kór, de legalábbis a teljes szenilitás jótékony fátyla borít mindent elhomályosító védőhálót. Én már remek érzékkel tudom úgy lereagálni magamban a szórólaposok harsány köszönését, hogy arcizmom sem rezdül. Egy haver úgy tud átnézni a vaskos húgytócsában fetrengő, évtizedek óta kannásboros mámorban tengődő, öntudatlan mormogással aprót kérő csövesen, mintha az ott sem lenne. Az éveken keresztül dugóban, szén-dioxidon élő, szopósszájú hostesslányok semmibe vétele már egyikünknek sem jelent komoly problémát. Majd a vidékiek, meg az edzetlenek elszedik tőle a szórólapot, amelyből összejön a szilikonduplázás, amelyre a vékonyka diákhitelből már nem telik. Ők ugyanis ezért dolgoznak, ezért áldozzák fel istenadta bájukat, nőiességüket - ötszáz forintért óránként.

Az igazi profik a legcsekélyebb jelét is képesek elfedni annak, hogy érdekelné őket egy előttük szarrátörő autó, ordítozó csoport ukrán maffiózó, vagy a tény, hogy egy kődobálós tüntetés kellős közepén verik őket össze a rendőrök. Véletlenül. De azok, akiknek ez már meg sem kottyan, azok képesek arra, hogy teljesen eltűnjenek a szem elől, hogy láthatatlanná váljanak. Felszállnak a mozgólépcsőre a Deák téren, és nem vesznek róla tudomást, hogy az megérkezett a metró szintjére, és mindenki más leszáll. Ők mennek tovább, ameddig kedvük tartja, és elérik a hazugság-nirvanat. A túlélés zálogát. Amely a Deák téren, a metró alatt van. Ők már képessé válnak csak akkor ott lenni valahol, amikor ők is akarják. Függetlenül attól, hogy a testük éppen hol van.