Tegnap az MLSZ elnöksége rendkívüli ülésén arról döntött, hogy Huszti Szabolcs ebben az évben már nem léphet pályára a magyar válogatottban. Ez több mint érdekes döntés, legalábbis számomra. De nézzük sorjában, milyen történéseknek lehettünk tanúi az ominózus „lelépés” óta.
2007. május 30. Az MLSZ kiad egy közleményt arról, hogy szerda este változás történt a görögök és a norvégok elleni Eb-selejtezőre készülő válogatott keretében: Huszti Szabolcs, arra való hivatkozással, hogy bizonytalannak érzi helyét a kezdőcsapatban, lemondta a szereplést, s elhagyta a tatai edzőtábort. Helyette csütörtökön délben Farkas Balázs kel útra a csapattal a szombati mérkőzés színhelyére, Heraklionba.
2007. május 31. Huszti Szabolcs nyilatkozik a Nemzeti Sportnak, melyben kifejti, hogy a kapitány elmondta neki, hogy ebben a játékrendszerben (2 meccs, 0 pont, -6 gólkülönbség, a két meccs alapján utolsó hely holtversenyben Andorrával) neki nincs helye, csak a kispadra ülhetne le. Majd másnap megint beszélt Várhidivel és ezután meghozta azt a döntést, hogy elhagyja a csapatot, mert fél, hogy a döntés okozta lelki teher miatt, nem tud megfelelően teljesíteni.
2007. június 4. Várhidi Péter szövetségi kapitány a Nap-kelte című műsorban elmondja Gyárfás Tamásnak, hogy Huszti Szabolcs neki a négyszemközti megbeszélésen azt jelenti be, hogy nincs olyan állapotban, hogy akár kezdőként, akár csereként segíteni tudná a magyar válogatottat. Szerinte nincs Huszti-ügy, de nem szívesen beszél erről a dologról a hétfői elnökségi ülés előtt.
Aztán sokáig csend, mindenki belenyugodott, hogy a következő érdemleges esemény csak június 11-én lesz. Nos ez így is történt, de nem délután, hanem még reggel, amikor a Nap-kelte vendége Kisteleki István volt. (Kisteleki Gyárfás Tamás, a Nap-Kelte vezére oldalán vett részt a szégyenletes bukással végződő EB-pályázat képviseletében.) Aki elmondta, nagyot hibázott akkor, amikor nem jött haza (ugyanis ő Zürichben tartózkodott egy FIFA kongresszuson). Csak telefonon beszélt Várhidivel és azt mondta neki: „hogyha a játékos menni akar, akkor engedd el”.
2007. június 11. délután 6 órakor robbant a hír, mely szerint Huszti Szabolcsot 2007. december 31.-éig eltiltották a válogatottól.
Ezzel egyértelműen bebizonyosodott, hogy Várhidi nem edző, nem szakember, nincs szava. És ami a legborzasztóbb, még tekintélye sincs! Úgy tűnik, hogy nem az edző hozza meg a szakmai döntéseket. Vagyis bárki ülhetne a kispadon, mert ha bármilyen kérdés felmerül, akkor majd a vezetőség intézi el. Nem értem a kapitányt, miért nem mert önálló vélemény formálni az ügyben? Ha ő az edző, akkor ő válogathat, ő szabja meg a taktikát, és ő dönt a vitás kérdésekben is. A Nap-kelte műsorában, még védte Szabit és akkor azt lehetett hinni, hogy nem lesz itt nagy gond, maximum valami kis büntetés. De ez?! Mégis mi a jó az MLSZ-nek? Most ettől aztán nagyon meg fognak ijedni a „renitensek”?! Fingani is csak Kisteleki engedélyével mernek majd?
Itt kétféle döntés születhetett volna. 1. Huszti Szabolcs soha többé nem húzhatja magára a magyar válogatott címeres mezét. 2. Nem történt semmi, Huszti Szabolcs döntését el kell fogadni, reméljük a következő meccsen játszik. Minden országnak megvannak a „renitensei”, de - milyen érdekes - ott valahogy megoldja a dolgot a szövetségi kapitány (pl.: Írország esete, a VB előtt Roy Keane, aki a legnagyobb ír focistának számított akkoriban, összeverekedett egyik csapattársával és azonnal hazazavarták, nem hívtak össze válságstábot, meg hasonlókat. Bomlasztotta a csapategységet, mehet, amerre lát, hiába volt csapatkapitány, senkit nem érdekelt). Értem én, hogy ez a döntés elvi síkon nagyon könnyen védhető. Azt is el tudom fogadni, hogy ezt a magatartást büntetni kell, de könyörgöm ne így! Ezzel egy valakinek ártott megint az MLSZ, a magyar válogatottnak. Egyre jobban kezd bebizonyosodni az is, hogy Kistelekin keresztül a klubvezetők nyomást gyakorolnak Várhidire, hogy játszassa, azokat a focistákat, akiket el akarnak adni külföldre. Csak nézzük meg majd az olaszok elleni kezdőcsapatot (ha lesz egyáltalán olaszok elleni meccs)!
Csak néhány szóban a további két tegnapi botrányról, mert egy MLSZ ülés szinte mindig botrányokat kavar.
- Nyilasi Tibor nem kell az MLSZ-nek. Jaj, Istenem, annyira tudtam! Megszüntették a posztját, és amit felajánlottak volna neki, azt maga az MLSZ érezte méltatlannak Nyílhoz. Na, ezt is megértük. Már meg se várják, hogy visszautasítsa az elé dobott nyilvánvalóan rangon aluli munkát (Tibit ismerve elvállalt volna minden olyan munkát, amivel segítheti a magyar futballt és főleg az utánpótlást), hanem házon belül eldöntik, hogy mit mondana. Röhej!
- 100 millió Ft-os APEH tartozást fedeztek fel a szövetség 2004/2005-ös működésében, és mivel, akkor Berzi Sándor volt a szervezet felelős gazdasági vezetője, ezért azonnali hatállyal felmentették. Helyes ez megsüvegelendő. Csak halkan teszem hozzá, hogy ennek még érdekes következményei lesznek és fel fog merülni itt még két név minimum. S hogy melyik ez a kettő? Nem titok! Lothar Matthäus és Pellady Péter!
Utolsó hozzászólók